Olyan szépet álmodtam, igazán az álom csak annyi volt hogy láttam egy gitárt és Ő gitározott,én pedig hallgattam. Nem is beszéltünk, az arcára sem emlékszem, egyszerűen csak jó volt.
Elég régóta nincs társam, és egy jó ideig nem is éreztem, hogy hiányozna az életemből, most sem azok a mézédes csöpögős érzések és ömlengős szavak hiányoznak, hanem valaki...aki meghallgat, akire számíthatok. Újabban valaki iránt elkezdtem ilyesmit érezni, azt hogy talán több is lehetne, mint barát, de az élet néha olyan bonyolult, és félek elrontani ezt az egészet. A legtöbbször azt érzem, hogy ha "csak" barátok leszünk, már az is jó. Érdekes ez az egész, eddig még nem találkoztunk, pedig egy városban lakunk, sokat beszélgetünk msn-en...lassan már 4 hónapja, és egyre jobban megismerem, és megkedvelem. Nem vagyok belé szerelmes, hogy is lehetnék az, hiszen még csak álmomban láttam, de valami mégis köt hozzá.